A BIZOTTSÁG 1222/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. október 8.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények alkategóriáinak meghatározására alkalmazott módszertan részletes leírására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) MELLÉKLET

 
FREE EXCERPT

15.11.2014    HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 330/27

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 131. cikke (18) bekezdésére,

mivel:

(1) A 2013/36/EU irányelv felhatalmazza a tagállamok illetékes vagy kijelölt hatóságait, hogy szigorúbb tőkekövetelményeket írjanak elő a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, kompenzálva azt, hogy ezek az intézmények nagyobb kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerre nézve, fizetésképtelenségük pedig jelentős mértékben érintené az adófizetőket. Az irányelv körvonalazza a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények – rendszerszintű jelentőségüknek megfelelő – alkategóriákba sorolására alkalmazott módszertan bizonyos alapelveit. A besorolásuknak megfelelően rónak ki rájuk egy további, az elsődleges alapvető tőkére vonatkozó követelményt, a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffert. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és besorolására alkalmazott módszertan alapját öt olyan kategória képezi, amelyek azt mérik, mennyire jelentős egy adott bank rendszerszinten a globális pénzpiacok szempontjából. E rendelet tovább részletezi ezt a módszertant.

(2) A 2013/36/EU irányelvben alkalmazott megközelítést követendő, e rendeletnek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a globálisan rendszerszinten jelentős bankok értékelésére és a magasabb veszteségviselési képesség követelményére kialakított módszertani standardokat kell figyelembe vennie. E standardok alapját a Pénzügyi Stabilitási Tanács által a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vonatkozásában, „A rendszerszinten jelentős pénzügyi intézményekhez kapcsolódó erkölcsi kockázat csökkentése – PST-ajánlások és határidők” című jelentést követően kialakított keret képezi.

(3) A 2013/36/EU irányelv egyértelműen rögzíti, hogy az azonosítás és a besorolás módszertanának tagállami harmonizációja az adott szervezet rendszerszintű jelentőségének értékelésére használt összesített eredmény meghatározására alkalmazott egységes és átlátható paraméterekkel biztosított. Annak érdekében, hogy a globális pénzügyi rendszer leképezéséhez referenciaként szolgáló, az Európai Unióban és harmadik országokban tevékenységi engedéllyel rendelkező bankok és bankcsoportok mintája egységes legyen az Európai Unió egészében, az Európai Bankhatóságnak (EBH) kell meghatároznia ezt a mintát. A hatékony felügyeleti mérlegelés során a mintába bankokat felvenni vagy abból bankokat kizárni kizárólag a minta mint hivatkozási alap funkciójának a biztosítása céljából lehet, más indokból nem.

(4) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítási folyamatának összehasonlítható adatokon kell alapulnia és a folyamat kialakításakor figyelembe kell venni, hogy az intézményeknek egyértelműen tudniuk kell, vonatkozik-e rájuk valamely pufferkövetelmény, és ha igen, mennyiben. Emiatt a módszertan részeként meg kell határozni a folyamatra vonatkozó határidőket és eljárásrendeket. Ugyanakkor, mivel a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosításának nagy, globális – esetleg harmadik országokban is tevékenykedő – bankcsoportok mintájára vonatkozó, friss adatokra kell épülnie, a szükséges adatok az év második felénél korábban nem fognak rendelkezésre állni. Annak érdekében, hogy az intézmények a globálisan rendszerszinten jelentős intézményi státusukból eredő követelményeknek eleget tehessenek, célszerű, ha a pufferkövetelmény körülbelül egy évvel a globálisan rendszerszinten jelentős intézményként való azonosításukat követően lép hatályba.

(5) A 2013/36/EU irányelv a rendszerszintű jelentőség mérésének öt, számszerűsíthető mutatókat tartalmazó kategóriáját állapítja meg. Annak érdekében, hogy az intézmények és a hatóságok adminisztratív terhei csökkenjenek, ezek a kategóriák megegyeznek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által alkalmazottakkal. A számszerűsíthető mutatók további meghatározásakor e rendeletnek ugyanezt a módszert kell követnie. A mutatókat úgy kell kiválasztani, hogy tükrözzék valamely szervezet fizetésképtelensége lehetséges negatív externáliáinak különféle aspektusait és a szervezet kritikus funkcióit a pénzügyi rendszer stabilitásának vonatkozásában. A rendszerszintű jelentőség meghatározásakor a globális pénzügyi piacokat és a globális gazdaságot kell vonatkoztatási alapul venni.

(6) A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények azonosítására és besorolására alkalmazott pontos módszertannak a 2013/36/EU irányelvben rögzített alapelvek szerinti meghatározása érdekében pontosan körül kell írni az „érintett szervezet”, a „mutató értéke”, a „nevező” és a „határérték” fogalmát azáltal, hogy meghatározzuk e fogalmak e rendelet alkalmazásában vett jelentését.

(7) Az egyes bankcsoportoknak a mutatókkal, összevont alapon mért rendszerszintű jelentőségét egyéni összesített eredményként kell kifejezni egy bizonyos évre vonatkozóan, ez a mintában szereplő többi szervezethez viszonyított helyzetüket méri. A bankokat ennek az összesített eredménynek az alapján kell globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosítani és az eltérő pufferkövetelményeket támasztó alkategóriákba besorolni. Az eredmény átlagos kategóriaeredményként való kiszámításakor mind az öt kategóriának 20 %-os súlyozást kell kapnia. Az összesített eredmény számítása során a helyettesíthetőség kategóriáját maximálni kell, mivel a 2013-ig terjedő időszak és a 2013-as év adatainak elemzése alapján ez a kategória aránytalanul nagy hatást gyakorol a pénzforgalmi, jegyzési és letétkezelési szolgáltatások nyújtása terén domináns bankokra.

(8) Az érintett hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a hatékony felügyeleti mérlegelés során a globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket megítélésük szerint alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolják, illetve, hogy egy olyan szervezetet, amelynek összesített eredménye alacsonyabb a legalacsonyabb alkategóriára megszabott határértéknél, globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek nyilvánítsanak. Mivel a hatékony felügyeleti mérlegelésen alapuló azonosítás célja megegyezik a szokásos pontozási folyamat céljával, annak ugyanarra a szempontra kell épülnie, mint a szokásos pontozási folyamatnak, azaz a bankok globális pénzügyi piac és globális gazdaság szempontjából betöltött jelentőségére, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság módszertanával összhangban. A bankok csődkockázata nem lehet ilyen szempont, mivel azt más prudenciális követelményekben – többek között a teljes kockázati kitettségben és adott esetben további tőkekövetelményekben, például a rendszerkockázati tőkepufferben – már figyelembe vették.

(9) E rendelet alapját az EBH Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezete képezi.

(10) Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte a kapcsolódó lehetséges költségeket és hasznokat, és véleményezésre kérte fel az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke értelmében létrehozott banki érdekképviseleti csoportot.

(11) Ezt a rendeletet 2015. január 1-jétől kell...

To continue reading

REQUEST YOUR TRIAL